Pár gondolat az adatmentéssel kapcsolatos tudnivalókról.

Amit az átlag felhasználó bizonyára nem tud, és ebbe a hibába mostanság elég sokszor sikerült belefutni, sajna számítógépen tárolt adatainak a lelke egy olyan eszköz, mely hagyományos mechanikus alkatrészekből állva, mágneses alapon tárolja az adatokat.

A számítógépek túlnyomó többségben még jellemzően a hagyományos merevlemezes megoldások megtalálhatók, 5-6 év múlva majd mosolyogva olvassuk el ezt a cikket, hiszen addigra a szilárdtest meghajtók biztosan jobban el lesznek terjedve. Így 2015-ben még nem annyira jellemző, de a lentebb található gondolatok természetesen mindkét eszköztípusra vonatkoznak.

Amit azért érdemes felhasználóként tudni:

A hagyományos merevlemezek néhány komponensből álló fizikai egységek. Van nekik vezérlő elektronikájuk (ami összeköti a merevlemezt a géppel, nyilván a megfelelő adatokat továbbítja az egységek között, koordinálja a merevlemez működését, de felhasználói szinten ebbe most ne menjünk bele), adattároló lemezük, a lemez forgatásáért felelős motorjuk, meg néhány fejük (ami lemez darabszám függő), melyek a tulajdonképpeni írást, olvasást végzik a lemezeken. (Kövezzenek meg a szakmabeliek, de hogyan lehetne ezt egyszerűbben leírni?)

A lényeg: a merevlemez egy kifinomult egység, a fejek működés közben néhány század miliméterre vannak a tulajdonképpeni adattárolást végző lemezektől, a lemez 7200-as, vagy 5400-as fordulatszámon forog, az elektronika a megadott pozíciókba mozgatja a fejeket, hogy a fájlok megfelelő részeit olvashassa/írhassa ki a megfelelő helyekről/helyekre, a vezérlőelektronika ezt összefűzi, majd továbbítja számítógépünk felé. És ezt baromira gyorsan és pontosan és rengetegszer csinálja…

Tegye fel a kezét, aki leírás alapján érti ezt!

Ügyes kis szerkezet az biztos és már több mint 20 éves a konstrukció, nyilván folyamatosan fejlesztik, de a meglátásom az, hogy a világra jellemző irányban:
Hogyan lehet még spórolni a beletett anyagokon úgy, hogy még működőképes legyen (valamennyire) a konstrukció, valamint a számított avulás szerint elromoljon?

Szóval vissza az eredeti témához: adott egy nagyon precíz működésű hardverünk, amiről bármely részének elromlásakor az összes adatunk elveszhet. Ez az egység meglehetősen érzékeny mind az elektronikai, mind a mechanikai behatásokra.

Amúgy sokszor rá szoktam csodálkozni arra, ahogy az emberek vakon bíznak a számítógépük sérthetetlenségében, hiszen nem kell, hogy hardveresen menjen tönkre valami, beszedhet az ember egy finom kis vírust, mely kódolja az adatait, és kész a baj.

Amikor aztán jön a telefon, hogy „hűhahűha”, az én első kérdésem mindig az, hogy: mentés van?
Komolyan azt érzem a válaszokból, mintha simán megsértettem volna az embert már a kérdéssel.

Azért van időm ilyen szépen megfogalmazni ezt a cikket, és ilyen hosszan írni erről, mert bizony pont egy ilyen bedöglött winchesterről próbálok meg épkézláb adatokat lementeni.

Az adattárolás során elkövethető legnagyobb hibák:
A legnagyobb hiba, amit egy számítógép felhasználó el tud követni, hogy egyáltalán nincs adatmentése!
A felhasználók úgy gondolják, hogy a tárolt adatokkal nem történhet semmi baj vagy fel sem merül, hogy ezeket menteni szükséges. Pedig műszaki hiba, egy egyszerű áramszünet, emberi figyelmetlenség mindig történhet.

Történik is.

Sokan nem gondolják, de a legnagyobb kincsük az adataik! A hardver, a számítógép bármely részegysége egészen egyszerűen cserélhető, pótolható! Az adatok azonban közel sem biztos, hogy egy bedöglött winchesterről a szervizek részéről sikeresen visszaállíthatóak. Persze létezik professzionális megoldás: Kürt. Bár az árak hallatán a legtöbb felhasználónak a továbbiakban nem kellenek az adatai.

Az adatok mentése elengedhetetlen!

Gyakran előfordul, hogy van adatmentés, de nem minden fájl és adat kerül bele. Általában nem elegendő azoknak a mappáknak a mentése, ahol a fájlok vannak, legyen szó egy központi szerverről vagy egy felhasználó gépéről. Ma már sok egyéb helyen tárolunk adatokat.

E-mailek és címjegyzékek: ezeket sok esetben külön kell menteni. Függően a tárolás helyétől, általában elegendő az e-maileket tároló fájlokat menteni (egy levelező kiszolgálón ez bonyolultabb is lehet).

Adatbázisok: sok számlázó, vállalatirányítási vagy egyéb program adatbázisban tárolja az adatokat. Ezeknek a mentéséről is általában külön kell gondoskodni.

Böngésző kedvencek: ezek is tipikusan azok, amik ki tudnak maradni az adatmentésből, de sokunknak fontosak. Itt kell megemlíteni a böngészőben tárolt jelszavakat is! A felhasználók szeretik elmenteni (és utána elfelejteni) a különböző web oldalakhoz használt jelszavakat és utána ezek egy részét nem könnyű pótolni.

Általános helyzetek:
1.   Egyáltalán nincs mentés: túlnyomórészt jellemző sajnos.
2.   Van mentés, de ugyanazon a meghajtón, ahol az adatok: Darwin-díj gyanús a helyzet.
3.   Van mentés, de az nem teljes körű, vagy régi: nesze semmi, de azt fogd meg jól. Ráadásul ilyen esetekben, persze a hiányzó adatok kellenének!
4.   Van mentés, de amin van, az is éppen hogy működik: a visszaállítás ugyan sikerülhet, de a fájlok nagy része használhatatlan.
5.   A felhasználó legalább két helyre menti 1-2 hetente az adatait, a nem bizalmas adatokról pedig valamelyik felhőalapú szolgáltatóhoz (Onedrive, Google drive, Dropbox) végez a gépe automatikus szinkronizálást. Ez egy abszolút jól védett helyzet az adatok számára.

Elengedhetetlen, hogy az elkészített mentések rendszeres időnként (2-3 havonta) szúrópróba-szerűen ellenőrizve legyenek. Meg kell győződni róla, hogy tényleg működik-e az adatmentés! Ez jó alkalom arra is, hogy végiggondoljuk, hogy minden szükséges adat mentésre kerül-e. Esetleg nem került-e telepítésre egy új program vagy nem képződnek fontos adatok egyéb helyen is!

Nem szabad összekeverni az „adatmentés” és „archiválás” fogalmát.

Az adatmentés célja, hogy az adatokról legyen egy utolsó aktuális állapot és egy hiba esetén azok visszaállíthatóak legyenek! Az adatmentés esetén nem feladat, hogy egy módosított vagy törölt adat is bármikor reprodukálható legyen.

Az archiválás célja, hogy minden fájl, adat később előkereshető legyen!

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy fájl törlésre kerül, akkor az csak korlátozott ideig állítható vissza az adatmentésből! Viszont egy archiválási rendszerből az aktuális állapot általában nehezebben
állítható vissza! Tehát a mentés és archiválás nem helyettesíti egymást. Számtalan alkalmazás létezik, ami az adatokat nem a mi számítógépeinken tárolja. Legyen az egy levelező rendszer, ami a leveleket a szolgáltatónál tárolja vagy akár egy online számlázó rendszer. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezeknek az adatoknak a mentésével nem kell törődnünk, megoldja ezt a szolgáltató. Bár ez általánosságban igaz, mégis hallani olyan adatvesztésekről, amelyek nagy, neves szolgáltatóknál történtek. Úgy, hogy mindent elkövettek az adatok biztonsága érdekében, mégis elvesztek a felhasználók, előfizetők 0.5%-ának adatai. Bár ez nem nagy szám, de ha pont benne vagyunk ebben a 0.5%-ban, akkor ez nem fog megnyugtatni. Időnként célszerű megoldani, hogy ezekből az adatokból is legyen egy másolatunk!

Kedves olvasó, lenne pár kérdésem:
- Van bármilyen adatmentése?
- Minden fontos adatot ment?
- Automatizált az adatmentés? Kap értesítést, ha nem történik meg?
- Megtörténik-e a mentés rendszeres ellenőrzése?

Természetesen senkit nem kívánok megijeszteni a fentebbi sorokkal. A felhasználók adatainak tárolása a saját felelősségük. Egy szerviz sem tud sikeres adat visszaállítást garantálni komolyabb hardveres, illetve szoftveres meghibásodás esetén. A cél mindig az adatvesztés megelőzése!